Homeopátia

A homeopátiás gyógyítás rendszerét Dr. Samuel Hahnemann, német orvos- gyógyszerész (1755-1843) alkotta meg a 19. század elején. A növényi, állati vagy ásványi alapanyag potenciálása kibontja az anyagokban rejlő erőt, felszínre hozza azt a szerre jellemző információt, ami segítségül hívja a természet erejét, ezzel beindítja a szervezet öngyógyító mechanizmusát.

​

A homeopátiás támogatás az ember szervrendszereinek gyógyításán túl a testi-lelki harmóniájának visszaállítására törekszik. A betegség az ember egész lényének a megbetegedése, nem pedig az egyes részeké, ezért a homeopátiás beszélgetés során arra törekszünk, hogy az illető életútját és azon nehézségeit értsük meg, amelyek a betegséghez, az életerő elhangolódásához vezettek.

A természetben előforduló növény, ásvány vagy állat egyben egy jelkép is, hordozva egy-egy élettéma megnyilvánulási formáját. Ezért a belőle készült homeopátiás szer konkrét információt tartalmaz, ami az adott élettémára vonatkozik. Ez a szer a beteg számára új kapukat, lehetőségeket nyit, amin keresztül enyhülhet a betegséget okozó meggyőződés hatása, tehát új megoldási lehetőségeket tárulhat meg a beteg számára.

 

A homeopátiás szer segít feloldani az életünk elakadását okozó meggyőződésünket, felszabadíthatja (mozgósíthatja) a valami oknál fogva visszafogott erőforrásunkat.

 

A gyógyulást követően „a beteg visszakapja szabadságát, képes lesz azon dolgok megtételére, amelyeket a betegség miatt nem tett meg.” (Bóna László: A betegség a szabadság korlátozása, Magyar Narancs)

​

A másfél órás esetfelvétel során...